A 3 milliós görög fővárosban nyáron szinte elviselhetetlen a hőség– három hétig 45 fok fölött volt –, ezért nemrégiben hőségfelelőst neveztek ki, hiszen az előrejelzések szerint a jövőben egyre melegebb lesz Görögországban is.
Az amerikai Terabase Energy nevű cég átszámítva mintegy 17 milliárd forintot kapott, hogy robotokkal építsen napelemfarmokat.
A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93–95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére – hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
Az idei szokatlanul gyakori és intenzív hőhullámok válnak az „új normálissá” a világban, ráadásul a nyarak Európában forrósodnak a legerősebb ütemben.
Negyven százalékkal magasabb a vadon élő tigrisek száma a világon, mint azt eddig feltételezték a szakemberek, és az állomány stabilizálódni, sőt növekedni látszik – közölte a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN).
Az elmúlt egy hónap időjárása pontosan beleillik a felmelegedést mutató trendbe.
A trópusok felett legalább az 1980-as évek óta nyitva lehet az az ózonlyuk, amit csak most fedeztek fel a tudósok.
A Dolomitok modern kori történetének legnagyobb tragédiája történt hétvégén, mikor egy hirtelen jégomlás miatt hét ember meghalt, nyolc megsérült és további nyolc embert eltűntként kezeltek. Nem egyedi, ami ott történt, de az elmúlt években szerencséjük volt az Alpokban túrázóknak: a nagy szikla- és jégomlások elkerülték őket. Ha a lavinát egészen pontosan tudják jelezni, a gleccserek omlását miért nem? Kell hegynek búcsút inteni a veszélyessé váló terepek miatt?
A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói egy Brazília méretű „űrbuborékkal” védenék meg a Földet a Nap sugaraitól.
Itt az idei első nyári hőhullám, a hét nagyobb részére hőségriasztást rendeltek el, amire egyre gyakrabban számíthatunk. Az ELTE kutatóinak még publikálás előtt álló kutatásából kiderül, hogy a 40-50 évvel ezelőtti nyarainkon még alig volt hőhullám, a 40-50 év múlva várható nyarakon a mainál is sokkal több forró napra számíthatunk – ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen.
Május végén több száz kék pingvin holttestét találták meg Új-Zéland északi részén a tengerparton. Furcsa módon a felmelegedés miatt hűlhettek ki.
Öntik a pénzt földgázkitermelő és szállító kapacitásaik fejlesztésébe az országok az orosz-ukrán háború által okozott energiaválság következtében. Ez azonban könnyen semmissé teheti a Föld túlmelegedésének megakadályozását célzó erőfeszítéseket.
Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének (IPCC) legújabb jelentése szerint a mező- és erdőgazdálkodási gyakorlatok javításával, valamint az ökoszisztémák megőrzésével és helyreállításával 2050-ig évente 8–14 milliárd tonna szén-dioxidot lehetne eltávolítani a légkörből gazdaságosan, tonnánként 100 amerikai dollárnál (USD) alacsonyabb költségek mellett. Ez több, mint ha globálisan azonnal kivonnák az összes belső égésű motorral szerelt autót a forgalomból.
A globális felmelegedés miatt csökkenhet az emberi test mérete, mivel úgy tűnik, a kisebb emlősök jobban bírják az emelkedő hőmérsékletet az ősi kövületek egy vezető szakértője szerint.
Az izraeli Xfloat egy víztározóra telepítette a napelemrendszerét, amivel kétszeresen is jól jár az ország.
A Tokió Metropolitan Egyetem mérnökei szerint a megoldásuk kétszer gyorsabb a világ legjobb ilyen rendszereinél.
Az amerikai Berkeley Egyetem tudósai egy olyan olcsó megoldást fejlesztettek ki, amit az ipari felhasználás mellett akár az autókba is be tudnak építeni.
A klímaválság elleni küzdelem legfontosabb eszköze az azonnali és drasztikus politikai klímaváltozás lenne. A természet ráér. Előbb-utóbb kikényszeríti. Vélemény.
Az elmúlt időszak rossz termése csak az ízelítő volt a kutatók szerint.
A Tata Chemicals Europe Anglia északnyugati részén található üzemében a gyógyszeripar számára készítenek alapanyagot a szén-dioxidból.
